Szabad György házelnök szept. 17-én arról tájékoztatta a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy a román törvényhozás aug. 29-én levélben fordult hozzá. Az üzenetre adott válaszában kitért arra, hogy a múlt fontos kérdéseit egymástól különbözően értékeljük, de ez nem akadályozhatja meg a két nép megbékélését. Szabad György üdvözölte a román parlamentnek azt a megállapítását, hogy a jövőben azonos jogokat kíván biztosítani mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1990. szeptember 17.
Szabad György házelnök szept. 17-én arról tájékoztatta a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy a román törvényhozás aug. 29-én levélben fordult hozzá. Az üzenetre adott válaszában kitért arra, hogy a múlt fontos kérdéseit egymástól különbözően értékeljük, de ez nem akadályozhatja meg a két nép megbékélését. Szabad György üdvözölte a román parlamentnek azt a megállapítását, hogy a jövőben azonos jogokat kíván biztosítani mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1991. február 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./
1991. február 11.
Iliescu elnök meghívására febr. 11-én Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnöke. Megbeszélést tartottak, másnap a parlamentben mondott beszédet a moldovai elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnök elmondta, hogy a két testvérköztársaság államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Románia 80 moldovai pap romániai képzését vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Snegur a román parlamentben a Romániával kialakítandó gazdasági konföderációról beszélt, a kulturális konföderáció máris gyümölcsöző, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A képviselők megéljenezték, amikor közölte, arról álmodik, hogy köztársasága Romániával konföderációba tömörül. /MTI/
1991. február 12.
A román parlamentben a magyar-jugoszláv fegyverüzletet felhasználták magyarellenes hangulatkeltésre. Mihai Iurcu szenátor azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány az esetleges magyar fegyverrejtegetők felkutatására. /MTI/
1991. február 21.
Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./
1991. február 28.
A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./
1991. április 23.
A román parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élen Corneliu Manescu szenátorral, a bizottság elnökével kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Manescu megerősítette Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnöknek szóló meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A román parlamenti küldöttség találkozott Horn Gyulával, a külügyi bizottság elnökével, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1991. május 21.
Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1991. június 19.
A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság felhívással fordult a román parlamenthez, javasolva, hogy ne ratifikálják a szovjet-román szerződést, tartsanak vitát a Molotov-Ribbentrop paktumról és következményeiről, a román kormánynak pedig azt javasolta, hogy kezdjen tárgyalásokat Észak-Bukovina, Herta, a Kígyó-sziget azonnali visszaadásáról. /Romania Libera, jún. 19./
1991. június 19.
A román parlament befejezte a készülő alkotmány téziseinek vitáját. /MTI/
1991. június 24.
A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 27.
A Molotov-Ribbentrop paktumra vonatkozó román parlamenti nyilatkozatot kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezleten kijelentette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, azonban a jelenlegi határokat a békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a Szovjetunió egyik tagköztársasága marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1991. július 8.
Az ukrán parlament közleményben utasította vissza a román parlament határozatát a Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ebben a határozatban gyakorlatilag területi követelések fogalmazódnak meg Ukrajnával szemben: Észak-Bukovináról és a Duna menti területekről lenne szó, Az ukrán álláspont szerint ezek ősi ukrán földek, amelyeket 1918-ban Románia elfoglalt. Ukrajna határait a békeszerződés állapította meg, ez érvényes nemzetközi szerződés. Ukrajna visszautasít minden területi igényt. /Lambert Gábor: Ukrajna visszautasítja a román területi követeléseket. = Magyar Nemzet, júl. 8./
1991. július 16.
Szólítsák fel a román kormányt, hogy egyértelműen ítélje el az antiszemita, illetve a magyarok és más kisebbségek ellen uszító szervezeteket, ezt tartalmazza két amerikai szenátor, Christopher Dodd és Joseph Lieberman törvényjavaslata, amelyet a Kongresszus elé terjesztettek. Emlékeztettek arra, hogy a román parlament, ahelyett, hogy elítélte volna ezeket a jelenségeket, tisztelettel adózott Antonescunak, a kivégzett háborús bűnösnek, aki negyedmillió zsidó meggyilkolásáért felelős. /Két amerikai szenátor javasolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1991. július 31.
A román parlament külügyi bizottsága júl. 31-i rendkívüli ülésén foglalkozott az Egyesült Államok kongresszusának határozatával. Szomorúan és megdöbbenéssel fogadták ezt a határozatot, szerintük ez alapvetően téves információkon alapult, ahogy Ioan Timis, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt egyik képviselője a román televízióban nyilatkozott. /AFP, MTI/
1991. augusztus 26.
Iorgovan, a román parlamenti küldöttség vezetője Washingtonban nyilatkozott amerikai megbeszéléseikről. Washingtonban óvatosságot tapasztaltak, olyan Románia-képpel kellett szembenézniük, amely Ceausescu idején alakult ki. Az antiszemitizmus és nemzeti intolerancia csak mondvacsinált ürügy, az antiszemitizmus és magyarellenesség a sajtónak csak töredék részében van jelen. A magyarellenesség "elszigetelt és a román kormány által is kritizált" szórvány-jelenség. /Román rádió, MTI/
1991. szeptember 12.
Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/
1991. október 21.
A magyar Országgyűlés okt. 21-i ülésén Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke felszólalásában elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a romániai magyarság elleni rágalomkampány színhelye a román parlament. Korábban hasonló rágalomhadjáratot folytattak Tőkés László ellen. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyesek az RMDSZ betiltását követelik. Mindezek miatt Horn Gyula javasolta, hogy a két ország törvényhozása, külügyi bizottsága vegye fel egymással a kapcsolatot. Antall József miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány - a helsinki Záróokmány szellemében - a magyar-román viszony javítására törekszik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló magyar kezdeményezésekre visszautasítás volt a válasz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1991. október 23.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő okt. 23-i sajtótájékoztatásán kommentálta Horn Gyulának a magyar Országgyűlésben elmondott felszólalását, aki elítélte a román parlamentben folyó magyarellenes rágalomhadjáratot. Chebeleu szerint Románia két megyéjében lezajlott eseményről volt szó, ez Románia belügye, nem vonatkozik a magyar-román kapcsolatokra. A román parlament külügyi bizottsága látogatásra hívta meg Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. október 24.
A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/
1991. október 29.
A román parlament román-magyar tagozatának küldöttsége okt. 28-án Budapestre érkezett, a delegációt okt. 29-én fogadta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. A magyar képviselők megemlítették a román parlamentből érkező aggasztó híreket a magyarellenes vádaskodásról. Örömmel vennék, jelentették ki, hogy ilyen esetekben a többség a kisebbség védelmére kelne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 30.
A román parlament magyar-román baráti tagozatának küldöttségét fogadta Szabad György, az Országgyűlés alelnöke. /MTI/
1991. november 4.
A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./
1991. november 6.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1991. november 6.
Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 9.
Tőkés László püspök az MTI tudósítójának elmondta, hogy amerikai útja során Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszter érdeklődéssel fogadta tájékoztatását a romániai magyar kisebbségről, a magyarság elleni uszító hadjáratról. Eagleburger ígéretet tett, hogy ezeket a kérdéseket felveti a román kormánynál, legközelebb a napokban, amikor Európában találkozik Nastase külügyminiszterrel. Tőkés László találkozott Christopher Dodd és Joseph Liberman szenátorokkal is, akiket szintén tájékoztatott a jelenlegi romániai helyzetről és arról, hogy nov. 6-án már Romániából való kiutasítását kérték a román parlamentben. - "Úgy érzem, hogy a törvényhozók komolyan vették, amit elmondtam" - összegezte tapasztalatait Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1991. november 13.
A román parlament a magyarellenes gyűlölet szítására fordítja energiájának nagy részét, olvasható az RMDSZ Kolozs megyei elnökségének értékelésében. Az eltelt két év alatt - főleg a Vatra fellépése nyomán - , "tanúi lehetünk a legvadabb fajüldöző indulatok elszabadulásának." "A sovén, újnáci erők ugyanazt a szerepet szánják nekünk, mint Hitler a zsidóknak." "A magyarellenes rágalmazás az RMDSZ ellen is irányul. A végső cél, hogy szervezetünket elítéljék és megszüntessék. Ez derül ki Ceontea, Vulpescu és mások szavaiból, akik bennünket - a már elcsépelt módon - - terroristáknak, horthystáknak, irredentáknak neveznek, bíróság elé állításunkat és az RMDSZ betiltását követelik...". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1991. november 19.
A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 28.
A román parlament nyilatkozatot fogadott el a dec. 1-jei ukrajnai népszavazással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnához román területek is tartoznak /Észak-Bukovina, Herta és Besszarábia déli megyéi/. Románia a népszavazást erre a területre nézve semmisnek tekinti és tárgyalni kíván ezekről a területekről. Románia felhívja azokat az államokat, amelyek elismerik Ukrajnát, hogy jelentsék ki, az elismerés nem terjed ki az említett román területekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./
